Mintegy tíz éve - talán Huizinga írása nyomán - foglalkoztat az önellátó város gondolata. Persze, Nyerges mezőgazdasági, idegenforgalmi potenciálja nem a legalkalmasabb erre, és termálkút sincs (viszont a bárhol elérhető geotermikus- és napenergia mellett nincs mindenkinek alternatív energia termelésére alkalmas Dunája, partján intézményekkel), de a meglévő lehetőségek kihasználásával takarékoskodás mellett munkahelyeket hozhatunk létre - legalábbis kiegészítő jövedelemhez juttathatjuk a családokat.Az alternatív energia-felhasználástól a közösségi kerten, a termelői piacon át a borútig sok lehetőség van arra, hogy közösségi tudatunkat is fejlesztve alkalmazkodjunk a változó körülményekhez.
Természetesen más, rövid távon megoldandó problémák még inkább foglalkoztatnak, amelyek a beérkező kérdőívek alapján is prioritást kell, hogy kapjanak. Nem szeretném elvenni a programalkotás élményét képviselőjelölt-társaimtól, így erről később:-)
Az előbbi bejegyzésben ígéretet tettem arra, hogy írok a kampányról, ami részemről még nem teljesedhetett ki az ajánló-gyűjtéssel párosuló bemutatkozás során, hiszen a nyári, elsősorban rendezvényes-testvérvárosos időszakot felváltotta a tisztán tanévkezdős. A gyűjtés során több lakásba eljutottunk jelölt-társammal az eterniti városrészben is (ami, ugyebár nem külterület, bár a szolgáltatások jelen nem léte szempontjából annak érezhető, amin javítani kell, és lehet). Mivel többnyire idős emberekről volt szó, töltögettük a kérdőívet, mindenütt ugyanazon panaszokkal. Segítő gyermek, rokon híján - főleg a téli hónapokban - teljes az elszigetelődés, az, hogy egy tehetős kisváros lakói, innen alig látszik... ENSZ-ileg lefektetett jogok az idősek közösségi életéről, margarin a hirtelenjében kitalált sütéshez sok gyaloglás nélkül...ugyan! Tudom, utóbbi nem önkormányzati feladat. Fiatalokkal is találkoztunk, de erről legközelebb...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése